Tudomány

2015-ben michigani (USA) farmerek egy mamut medencecsontot találtak egy több ezer évvel ezelőtti tó területén. A tudósok ezen a tanyán más részleteket is azonosítottak, amelyeknek köszönhetően rekonstruálni lehetett a történtekről alkotott képet.

Több mint 11 ezer évvel ezelőtt mamutok lakták Észak-Amerikát. Gyakran az ősi emberek egy sikeres vadászat után az állat maradványait vízbe helyezték, hogy a hús ehető maradjon, és ne essen más ragadozók áldozatául. A húst a vízben élő anaerob laktobacillusok tartották frissen. Ehhez hozzájárult a víz hőmérséklete és a benne lévő alacsony oxigénmennyiség is. Ez a módszer lehetővé tette a hús 6 hónapig történő tartósítását.

Nem minden ember élt azonban víz közelében. Ekkor jöttek segítségül a mocsarak, amelyek hűvös, erősen savas, kevés oxigént tartalmazó környezetükben tökéletesen tartósították a romlandó termékeket.

Pages: 1 2

A „végtelen majom tételének” nevezett gondolatkísérlet azt állítja, hogy ha egy majom véletlenszerűen és a végtelenségig nyomogathatja az írógép gombjait, akkor egy nap a főemlős bármilyen előre meghatározott szöveget – például Shakespeare összes remekművét – ki fog nyomtatni.
Dr. Stephen Woodcock és Jay Fallettoi, a Sydneyi Műszaki Egyetem munkatársai azonban a mi valós univerzumunk esetében megcáfolták ezt.

A szerzők a számok és írásjelek kiiktatásával egyszerűsítették a feladatot, és megbecsülték annak az esélyét, hogy egyetlen állat képes lesz legalább a Hamlet első felvonását begépelni.

Másodpercenkénti egy billentyűleütéses gépelési sebességgel számolva a részletes számítások azt mutatták, hogy még ideális körülmények között is véges számú majom nem lenne képes véges idő alatt – az Univerzum hőhaláláig (a becslések szerint körülbelül 10¹⁰⁰⁰⁰ év alatt) – befejezni a darab első felvonását.

Pages: 1 2

A tudósok izgalmas felfedezést tettek: földalatti óceánok létezhetnek az Uránusz műholdján, a Miranda holdon. A mindössze 470 kilométer átmérőjű kis hold egyedülálló és szélsőséges geológiával rendelkezik, többek között a Verona Rupes-sziklákkal, amelyek a Naprendszer legmagasabb, 20 kilométer magas sziklái.
A kutatások szerint a Miranda jeges kérge alatt akár 100 kilométer mély óceán is lehet, amely 100-500 millió évvel ezelőtt keletkezett.

A tudósok szerint az óceán más holdakkal való gravitációs rezonancia miatt keletkezhetett, ami miatt a belső rétegek felmelegedtek és folyadékká alakultak. Ha az óceán valóban létezik, az új távlatokat nyit a Naprendszerünkben található óceáni világok tanulmányozása előtt.

Pages: 1 2

A tudósok először írták le a jaylong vírust, amelyet az Egyesült Államokban fedeztek fel egy vizsgálatnak köszönhetően, amely egy Pepper nevű macskával kezdődött, aki egy döglött egeret hozott be a házba. A macska gazdája, John Lednicki, a Floridai Egyetem professzora az öszvérhólyag vírust tanulmányozta, és mintát vett a rágcsálóból a kutatáshoz. A tudós váratlanul felfedezte a jaylong vírust, amelyet korábban nem találtak az Egyesült Államokban, és csak a világ más részein dokumentálták.
A vizsgálat kimutatta, hogy a vírus különbözik a nemzetség más vírusaitól, ezért a Gainesville-i rágcsáló jeilong vírus 1 (GRJV1) nevet kapta.

Pages: 1 2

A fáradtság és az alvás utáni vágy jelenségét a múzeumlátogatás alatt vagy után már 1916-ban észrevették és megvitatták. Erről Benjamin Gilman számolt be, aki titkárként dolgozott a bostoni Szépművészeti Múzeumban.
Gilman szerint a látogatók fáradtsága a kiállítási tárgyak bemutatásának módjával függött össze. Később kiderült, hogy a kiállítások számának növekedésével az emberi érdeklődés is csökken a kiállítások iránt.

1985-ben megállapították, hogy a múzeumban való tartózkodás első fél órájában az emberek aktívan érdeklődtek a kiállítási tárgyak iránt, majd az érdeklődésük meredeken csökkent. Hasonló hatást tapasztaltak az állatkertekben is.

A kutatók a következő tényezőket azonosították, amelyek miatt az ember unatkozni kezd.

Pages: 1 2